Visszatekintés a Swiftek korai sportváltozataira - Suzuki Cultus GC-Turbo

A nyolcvanas évek hajnalán a Swift még gyerekcipőben járt, mi több, épphogy megszületett a Swift név is, hisz kezdetben csak a típus nevén, SA310-ként árusították Európában. De máris megjelentek az első különleges sportváltozatok.

Az 1983-as Tokiói Autószalonon Cultus néven bemutatott autó, ugyan a legtöbb műszaki megoldását az Altótól örökölte, többek között a futóművét, beleértve a hátsó merev tengelyes, laprugós felfüggesztést. De míg az Alto esősorban a japán piac igényeinek igyekezett megfelelni, a Swift / Cultus tervezésekor a cél az amerikai és európai piac elérése volt.

Már ekkora a kezdetek kezdetén is létezett, egyszerűsített GA típusjelzésű alapkivitel. De most a tagadhatatlanul érdekesebb kétturbós GC sportváltozat közül is a jobban felszerelt Suzuki Cultus 1000 Turbo GC változattal foglalkozunk. Ezen a kiadású Swiften (azaz Cultuson, ahogy Japánban hívták a típust) jelentek meg először, az itt még az első köténylemezbe süllyesztett ködlámpák, és a tető spoiler, ami nélkül ma már elképzelhetetlen egy sport Swift.

A mai szemmel meglehetősen kocka, de akkoriban megszokott formájú autó, kimondottan áramvonalasnak számított. Lehetett is dicsekedni a prospektusokban a 0.38-as légellenállási értékével. De ami igazán meglepő adat a mindössze 670 kg-os összsúly. Csak összevetésként ma az aprócska új Alto 855 kg-os. Ennek tükrében könnyen elképzelhető, hogy a mindössze 80 lóerős 3 hengeres turbó motor, milyen könnyedén repíthette a pillekönnyű kocsit.

A nyolcvanas években megszokott díszes megjelenés párosult a nem mindennapi sportmodellekhez. Így a Suzuki Cultus 1000 Turbo GC is bővelkedett ezekben: a hűtőrácson piros turbo felirat, az  oldalajtók alján nagy Cultus turbómatricák, a  kerékjárati ívek fölött végigfutó díszcsíkok. A katalógus 5 egyszínű fényezésen túl, kettő igen dögös kétszínű fényezést is kínált, a piros-fehér, és a metál mélykék-ezüst kombinációt.

A beltér felszereltségi szintje is egyedi volt, a modellbe egyedi piros csíkos  üléskárpitot kapott. A  sportkormány közepén lévő piros turbó felirat is emlékeztette a bent ülőt, nem akármiben ül. Sok felszerelés ma már triviálisnak tűnik, mint az osztottan ledönthető hátsó ülések, az elektromos tükörállítás vagy az éjszakai állású belső visszapillantó. A plusz tárolórekeszek, közöttük a kazettatartós középkonzol. Kazettatartós középkonzol!?! Hát igen, ez még az analóg korszak volt. Akkor még CD sem létezett. A zenetárolás legmodernebb eszköze a kazetta volt. Így ez akkoriban olyan dolognak számíthatott, mint manapság az új Swift középkonzoljába épített USB-csatlakozó.

Az eredeti japán reklámfilm segítségével betekinthetünk, mit is jelentett egy ilyen autó akkoriban.

Pétervári Szabolcs