Nyaral a család

A Swifttel, természetesen. Amikor annak idején elhatároztam, hogy egy új Swiftet veszek családi autónak, kértem a márkakereskedőt, hogy mondjon valamit, amivel meggyőzöm a feleségemet, miszerint nem is kicsi a csomagtartó.

Azt válaszolta: „erősítsen a garázs mennyezetére egy csigarendszert, amin lóg majd a tetőboksz. Ha sok a cipelnivaló, egyszerűen alágurul a tetőcsomagtartós Swifttel, ráengedi a bokszot, két kattintás, és már indulhatnak is!”

Ő vidám volt, amikor előadta a kézenfekvő megoldást, de az én mosolyom kevésbé volt őszinte. Aztán, amikor mindezek ellenére meglett a kocsi, rájöttünk, hogy pálmát, csak állítva szállítható hűtőgépet, vagy össze nem hajtogatott négyszemélyes sátrat relatíve ritkán szállítunk, és az ilyen esetekre pedig tényleg ott van a tetőcsomagtartó. Szóval nyaral a család, ilyenkor – viccen kívül – kell a hely. A gyerek persze az összes legós dobozát, plüssállatát és vízi játékát hozni akarja, elvégre a tengerpartra megyünk. Az már egy kicsit nehezebben megy a fejembe, hogy az egyhetes nyaraláshoz miért van szüksége a feleségemnek 5 pár cipőre?! És ahogy ismerem, még ott is fogunk venni valami bagóra leértékelt, itthon egészen biztosan nem kapható lábbelicsodát. Jó, ezen nem fogunk vitázni, pusztán csak annyi a meglátásom, hogy kell a hely a futó- és a biciklizőfelszerelésemnek, a laptopomnak, na és persze annak a stósz  könyvnek, amit tavaly karácsony óta gyűjtök a „feltétlenül elolvasandó” felirat alatt.

Én elvből nem csomagolok, mivel az általam ismert „bőröndbe hajigálós” módszer gyors ugyan, de nem biztos, hogy a nyaralás helyszínén is áttekinthető a koffer tartalma. Szóval ezt a feladatot a feleségemre bízom, ő egyébként is jobban tudja, hogy mi kell nekem. Persze ez nem csoda, valószínűleg azért van így, mert jobban ismer engem, mint én magamat, legalábbis az általam alkalmazott hét póló, hét alsónemű, hét zokni verzió helyett egy kicsit empatikusabban és kifinomultabban gondolja végig a hetet. Kész is? Akkor most mehet a kocsiba.

Akár indulhatunk is? Irány a tengerpart!

Rozsnyai Gábor