Kiterjesztett valóság(os) utópia

Egy régi mondás szerint az információ hatalom. Ha ez így van, akkor rengeteg király és despota, diktátor vagy császár él ma a földön, ha van egy jó androidos mobilja vagy bármilyen eszköze, amin fut az AR.

Mi az az „augmented reality”?
A több díjat is bezsebelt Keiichi Matsuda rövid filmjei egy olyan jövőt vetítenek előre, amelyben legalább két valóság van jelen: az első számú, ami a VALÓSÁG és, a kettes számú, ami a KITERJESZTETT valóság. A kiterjesztett valóság (angolul: augmented reality, AR) a valóság egyfajta kibővítése. Ilyen megoldást tudnak nyújtani azok a mobilok, amelyeken például Google Android operációs rendszer fut, vagy például ilyen az Apple iPhone-ja is. Ezekben a gépekben már eleve működik a helymeghatározás, amire pedig azért van szükség, hogy az információ összegyűjtésének legyen egy origója. Ilyen valóság létrehozására egyébként számítógépes alkalmazások is képesek: azok a webcamek képeit terjesztik ki a valóságba.

Multi virtual reality
Nem egy márka építi kampányát ilyen videóspotokra. Keiichi viszont nem egy márkát vagy egy terméket helyez a kiterjesztett valóságba, hanem magát az embert. A Londonban és Tokióban is dolgozó japán dizájner és filmes fókuszában a feltörekvő technológiák, az épített környezet, valamint a megújult multimédia hétköznapokba való integrálása áll. Videóiban multi-diszciplináris környezetben találkozik a grafika, a filmgyártás, a dizájn és az építészet. Többek között. Hyper-real környezetábrázolásában erősen összemosódik és együtt alkot egészet a reális és virtuális világ. Az épített környezet már nemcsak a fizikai valóságból áll, hanem egy szintetikus, összegyűjtött adatokra épülő valós, de mégis virtuális térből. Filmjei azt vizsgálják, hogy megszokott – például otthoni – környezetünk képe (látszata) hogyan alakul át akkor, amikor töménytelen mennyiségű információ áll rendelkezésünkre egy adott pillanatban.

Berill Izabella