Cry baby, cry

Az anyukák a legritkább esetben örülnek annak, ha gyermeküket sírni látják. Mindent megtesznek, hogy a baba minél előbb megnyugodjék, és újra mosolyogjon. Van azonban egy nap Japánban, amikor az összes anyuka annak szurkol, hogy az ő csemetéje legyen a legbőgősebb.

A Bébi Szumó Fesztiválnak, esetleg Baba Bőgőversenynek nevezhető eseményt tradicionálisan már 400 éve rendezik meg Tokióban minden év áprilisának utolsó vasárnapján.
   
A kicsiket kettesével „kísérik” a ringbe amatőr szumó birkózók, ahol sor kerül a babák bömbölő tudásának és hajlandóságának összemérésére. Egy bíró jelenlétében a birkózók egyszerre a magasba lendítik a gyerekeket, remélve, hogy eltörik a kezükben tartott mécses, azaz az apróságok a hirtelen mozdulattól megszeppennek és sírva fakadnak. A leghangosabban és/vagy a legelőbb sírva fakadó versenyző nyeri az összecsapást. Persze előfordul az is, hogy egyik gyerkőc sem mutatja jelét elégedetlenségének, és mindketten boldogan nézelődnek a magasba tartott kezekből. Ekkor újabb csel érkezik egy maszkos alak formájában, bízva abban, hogy a gyerekek a maszktól való félelmükben rázendítenek a várva várt sírásra.

Miért élvezik ezt a szülők?

A hagyomány szerint a  bébi szumó jó egészséget hoz a babának és messzire űzi az ártó szellemeket. És persze egy Baba Bőgőverseny-győzelem jó ómen, ha a család szumós karriert szán a felnövő gyermekének.

Sipos Alexandra